Középső csoport év végére már tudják a gyerekek

2013.09.18 18:35

Testápolás:

  • önállóan tisztálkodnak
  • segítség és felszólítás nélkül kezet mosnak Wc használat után, étkezés előtt, a kezüket szennyező tevékenység után
  • használják a körömkefét
  • a kezüket szárazra törlik, a törölközőt felszólítás nélkül a helyére teszik
  •  a ruhájuk ujját fel és le tűrik
  • Önállóan mosnak fogat, a fogápoló szereket tisztán tartják, és a helyükre teszik
  • Használják a zsebkendőt, fújják az orrukat, köhögéskor vagy tüsszentéskor a zsebkendőt a szájuk elé teszik

Önkiszolgálás

  • az önkiszolgálás készségei gyakorlás útján megszilárdulnak. Az önálló munkavégzés szokásai kialakulnak.

Öltözködés

  • kis segítséggel le és felveszik a felsőruhájukat
  • ki és begombolják a hozzáférhető helyen lévő gombokat, és bekötik a szalagokat.
  • Cipőfőzőjüket bekötik és megkötik
  •  

Étkezés

  • önállóan szednek maguknak a tálból
  • gondolnak az étel mennyiségének helyes megítélésére
  • segítséggel töltenek a kancsóból
  • a kanalat és villát megfelelően használják
  • csukott szájjal rágnak, tisztán étkeznek
  • a szalvétát felszólítás nélkül használják
  • étkezéskor ügyelnek az asztal és a környezet rendjére
  • az asztal mellet természetes testtartással ülnek

Környezet rendben tartása:

  • holmijukat rendben a megfelelő helyre teszik
  • ügyelnek saját holmijuk tisztaságára
  • játékaikat, foglalkozási eszközeiket rendben tartják.
  • Segítséggel összehajtják a takarójukat
  • Rendet tartanak maguk körül
  • A lábtörlőt használják
  • Az ajtókat önállóan nyitják és csendesen csukják

Közösségi élet

  • korábban kialakult szokásokat önállóan alkalmazzák
  • köszönnek az óvónőnek, dajkának és azoknak, akikkel játszani szoktak
  • segítik egymást öltözés, étkezés, séta közben
  • az egy asztalnál ülők észreveszik, hogy ki hiányzik, és amikor megérkezett akkor köszöntik őket
  • a leejtett tárgyakat felemelik, észreveszik a rendetlenséget, és az óvónő irányításával aktívan részt vesznek a megszüntetésben
  • a csoportba belépő vendégeket hellyel kínálják
  • a foglalkozáson jelzik, ha közölni valójuk van, megvárják, amíg társuk befejezi a mondanivalóját
  • jól érzik magukat az óvodában, keresik a közös tevékenységeket
  • tudatosodik bennük, hogy közös csoportot alkotnak
  • az óvónő vezetésével kapcsolatot alakítanak ki a többi csoportbéli gyerekekkel
  • elfogadják az óvónő kéréseit és útmutatásait
  • bizalommal fordulnak az óvónőhöz és társaikhoz, ha valamit közölni akarnak, vagy segítségre van szükségük
  • figyelnek egymás alkotásaira, játékaira, meghallgatják egymást
  • kialakul néhány gyerek iránt tartós rokonszenvük
  • szívesen segítenek egymásnak
  • együtt éreznek társaikkal, türelmesek egymással.
  • Nem árulkodnak, sérelmeiket, konfliktusaikat igyekeznek az óvónő segítségével feloldani.
  • Tevékenységeikbe egyre önállóbbak

Gyakorló játék

  • tartósan csak akkor jelentkezik, ha a gyermek a fejlődésben le van maradva, képességei fejletlenek, tapasztalatai, élményei szegényesek, vagy amikor új játékszer, eszköz használatát még nem ismeri, és a sikeres játékhoz a játékszerrel való előzetes manipulációra van szüksége
  • jelentkezik a konstrukciós és szerepjáték elemeiként is.

Szerepjáték

  • kialakul a kisebb- nagyobb csoportokban való együttes játék igénye
  • mozgásuk, értelmi és érzelmi fejlődésük alapján megértik a környezetük egyszerűbb jelenségeit, és készek ezeket játékukban újraalkotni
  • a gyakori szerepcserét és az eszközök ragaszkodását felváltja a szerepekhez való ragaszkodás
  • képesek a cselekvések összehangolására
  • a játékszerekkel és eszközökkel végzett cselekvés, a szereplők magatartása megfelel a szerep által megkívánt tevékenységeknek és emberi kapcsolatoknak
  • a szerepjáték témájának megfelelően képesek az egyszerűbb közös játékok megszervezésére, a szükséges játékszerek kiválasztására 

Barkácsolás:

  • segítsenek az óvónőnek a játékok megjavításában
  • beszéljenek meg közösen, hogy egy-egy játékhelyzetben mire lenne szükség
  • ösztönözze őket ezek elkészítésére, az elkészítésben segítsen a gyerekeknek  

Dramatizálás és bábozás

  • a gyerekek kézméretének megfelelő bábok, valamint az asztalra állítható, a gyerekek magasságának megfelelő paraván is álljon a rendelkezésre, hogy ülve bábozhassanak.
  • A kiválasztás feleljen meg a gyerekek által kedvelt meséknek, kapcsolódjanak élményeikhez
  • Készítsenek közösen sík és fakanál bábokat is, hogy gyermek szívesen és örömmel alkalmazza azokat

Építő, konstruáló:

  • az építő játékelemekből játékszerepeket is tudnak készíteni a gyerekek
  • az élethelyzetek reprodukálása közben építenek, szerelnek, szerkesztenek vagy létrehozott alkotás hatására, képzelik bele magukat különböző élethelyzetekbe.
  • A fejlődést egyaránt jelzi az egyre bonyolultabb alkotások létrehozása

Szabályjáték:

  • már olyan szabályjátékok is választhatók, amelyek megkívánják, hogy a győzelem elérése érdekében a gyerekek egyéni kívánságaikat egyeztessék társaik érdekében, közösen őrködjenek a szabályok betartása felett.

Naposság:

  • az óvónő irányításával felterítik az asztalterítőt, szétosztják az étkezéshez szükséges eszközöket, segítenek az ételek kiosztásában
  • a szilárd ételeket az asztalra helyezik
  • étkezés után leszedik az asztalt, a terítőt összehajtják, helyére teszik a mosogatásra nem kerülő eszközöket
  • ha szükséges letörlik az asztalokat, és összesöprik a morzsát
  • a játék befejezése után figyelemmel kisérik és segítik, hogy minden játék rendben a helyére kerüljön, ellenőrzik, hogy az udvari játékok is a helyükre kerültek-e
  • a termet szükség szerint átrendezik, az asztalokat, padokat, székeket, szőnyeget a helyére teszik
  • segítenek az óvónőnek a foglalkozási eszközök kiosztásában és összeszedésében

Alkalomszerű munka:

  • a csoportszoba rendjének kialakításában folyamatosan részt vesznek
  • szükség szerint átrendezik a termet
  • öltözőben és mosdóban segítenek a tisztaság és rend megőrzésében, segítenek a foglalkozási eszközök előkészítésében
  • az óvónővel közösen javítják az eszközöket, vagy újakat készítenek
  • együtt díszítik a csoportszobát, ajándékot készítenek a közös ünnepekre vagy más alkalmakra
  • segítik a kisebbeket az öltözködésben és a vetkőzésben
  • teljesítik az óvónő egyéb megbízatásait

Növény és állatgondozás

  • folyamatosan közreműködnek az élősarokban lévő növények kisállatok gondozásában
  • ősszele részt vesznek a kertbe kiültetett növények átültetésében
  • különböző magvakat, terméseket gyűjtenek és elhelyeznek belőlük néhányat az élősarokba
  • részt vesznek a kerti munkában, a termések összeszedésében, a virágoskert rendezésében
  • részt vesznek a kerti ágyások téli pihenésre való előkészítésben, betakarják a kisebb fákat, az évelő növényeket
  • segítenek a lehullott növények összegyűjtésében, használják a test méretüknek megfelelő kerti szerszámokat
  • télen részt vesznek a magvak ültetésében és a kikelt növények gondozásban
  • folyamatosan gazdagítják, változtatják az élősarkot
  • tavasszal segítenek a növények, magvak ültetésében

Anyanyelvi nevelés

  • bátran és szívesen beszélnek, elmondják korábbi élményeiket, azt, hogy mit csináltak előzőleg, és mit akarnak most csinálni. A felnőttekhez fűződő kapcsolatuk a „ miért,” kérdések sora jellemzi.
  • Értik és használják az ismert szavakat akkor is, ha azokkal a jelölt tárgyakat, személyeket nem szemlélik közvetlenül. A megismert szavakat, kifejezéséket, szófordulatokat a szokástól eltérő beszédhelyzetben is jelentésüknek megfelelően értik és használják.
  • Gondolataikat érthetően, összefüggően tudják kifejezni, közölnek, leírnak, mesélnek. Szövegszerkesztésük gyakran összefolyó, sok ismétléssel, fölösleges kötőszóval.
  • Társaik beszédére odafigyelnek, és igénylik, hogy őket is is figyelmesen hallgassák meg. Alkalmazzák a párbeszéd jellegzetes fordulatát, a figyelemfelhívást, a köszönést, udvariassági kifejezéseket
  • Helyesen használják a jelen és a múlt idejű igeidőket, a képzőket, a ragokat, a határozott és határozatlan névelőt
  • A beszédhelyzethez illeszkedően, és az anyanyelvnek megfelelő hanglejtéssel használják az állító és tagadó mondatokat, a felkiáltást, a felszólítást, az óhajtást
  • Még előfordulhat helytelenül képzett vagy helyettesített hang ( r-j )

 MESE- VERS:

  • a gyerekek közvetlen környezetük vagy a természet jelenségeire alkalomszerűen felidéznek 6-7 mondókát, és azokat a játék tartozékaiként az óvónő kezdeményezésére alkalmanként saját maguktól is mondogatják
  • tudnak 2-3 kiolvasót, hintázó, állathívogató, tréfás állat és névcsúfolós rigmust
  • az óvónő által kezdeményezett 8-10 soros versek ismételgetésébe bekapcsolódnak
  • a felnőtt által elmondott verset meghallgatják
  • várják és kérik a mesét, van kedvenc mesehősük, és meséjük
  • szórakoztatja őket a képeskönyv lapozgatása, beszélgetést kezdeményeznek az ismert képekről, a lapok forgatása közben, tudják mi következik

Ének-zene:  

  • 4-6 mondókt tudnak
  • 12-15 játékdalt tudnak
  • 3-4 műdalt ismernek
  • Sz-m   2-3
  • L-sz-m  2-3
  • M-rd  2-3
  • Sz-m-d 2-3
  • Sz-m-r-d 2-3
  • D-l-sz 1-2
  • M-r-d-l 1-
  • Körjáték, szerepcserélő, sorgyarapító, párválasztó játékok
  • Tiszta éneklés csoportosan
  • Önkéntes jelentkezés alapján egyéni éneklés segítséggel
  • Zenehallgatás témai: magyar és más népek dalai, világ zeneirodalmából válogatott énekes és hangszeres műdalok, könnyű kánon, és kétszólamú darabok is lehetnek
  • A zene nyugodt, figyelmes befogadására való nevelés
  • Magasabb és mélyebb hangok megkülönböztetése térben mutatással
  • Éneklés közben a dallamvonal rajzolása a levegőben
  • Éneklésnél változó kezdőmagasság átvétele
  • Szöveges motívumok visszaéneklése hat hangterjedelemben változatos ritmusfordulatokkal és dallammal
  • Hal és hangos fogalom pár megértése, zenei tevékenységben alkalmazása egyénileg is
  • Dalok felismerése dúdolásról vagy hangszerjátékról
  • Finomabb hangszínek különbségének meghallása
  • A természet és a környezet hangjainak megfigyelése, hangirány és hangtávolság
  • Egyenletes lüktetés kifejezése játékos mozdulatokkal, tapssal és körbejárással
  • A motívumok ( két kétnegyedes) hangsúlyainak kiemelése változatos mozdulatokkal
  • Dalok és mondókák ritmusának kiemelése
  • Az éneklés közben a tempótartás egyenletes, az ettől eltérő gyors és lassú közötti különbség felismerése és alkalmazása énekléssel és mozgással
  • Egyszerű játékos mozgások egyöntetű, esztétikus végzése
  • Nehezebb játékformák, táncos jellegű mozdulatok
  • Hangszerek használata a lüktetés és ritmus kifejezésére a gyerek maguk készített ritmushangszerekkel is.
  • Énekes beszélgetés, mesélés, mondókára dallamkitalálás

Vizuális nevelés:

  • a gyerekek személyes élményeinek, elképzeléseinek, a hozzájuk közel álló személyeknek, természeti jelenségeknek, tárgyaknak, eseményeknek képi, plasztikai kifejezése
  • témák ábrázolása emlékezet, megfigyelés alapján
  • közös játékhoz, dramatizáláshoz, bábozáshoz, eszközök készítése, alkalmi ajándéktárgyak készítése, díszítése

képalakítás:

  • rajzolás az udvaron, aszfalton, nagy méretekben, házak utak, kerítések, hullámvonalak, egyenesek, csigavonalak, jelenetek..stb.
  • emberalakok, környezet, tárgyak rajzolása saját elképzelés szerint
  • cselekményes jelenetek megjelenítése, mese, vers ábrázolása
  • érdeklődés a környezet színei iránt pl: ég, föld, épületek, virágok, évszakok színei…stb.
  • vékonyabb vastagabb vonalak, tagoltabb formák, részformák, színek, színfoltok alkalmazása, mindezek ritmusba helyezése, díszítő munka
  • rajzolás bottal a földbe, iskolai krétával táblára, vagy aszfaltra
  • rajzolás nagy felületű papírra puha ceruzával, krétával, filc, és rost ironnal, tussal, fa pálcával
  • festés ecsettel, sűrűre oldott vízfestékkel, temperával, viasz és zsírkrétával, festékkel színkeveréssel, sokféle alakú, méretű színű és anyagú papír használatával
  • az ecset kimosásának a helyes vízhasználatnak gyakorlása
  • agyagkompozíciók alkotása tárgyak lenyomataival, beszurkálással, karcolással, egyszerű agyaglapok díszítése
  • képalakítás spárga és fonal darabokkal, textilalapra applikálással, színes papírlapra tépéssel kialakított papírfoltok felragasztásával
  • a színre formára, kompozícióra vonatkozó tapasztalatok: térviszonyok ábrázolása: a kép motívumainak, szereplőinek egymáshoz való térbeli viszonya / egymás mellett, fölött, lent, fent, szélén, közepén stb./
  • új színek kikeverése
  • formák képzése vonalakkal, körvonallal, színfoltokkal
  • a kéz mozgásának útja, ereje a rajzeszközök nyomhagyásában

Plasztikai munkák:

  • természeti tárgyak gyűjtése az óvoda környezetében, vagy séták kirándulások alkalmával / termések, kavicsok, rügyek, ágak, falevelek. stb. /
  • a gyűjtött tárgyak formáinak összehasonlítása más formákkal, szétválogatása, csoportosítása gömbölyűség, laposság, szabályosság, szabálytalanság alapján, felületi tulajdonságaik szerint
  • emberalakok, állat és játékfigura mintázása, törekedve a formai tagolásra, a több részforma érzékeltetésére, a főbb részformák ábrázolására és díszítésére
  • egyszerű ajándéktárgyak, játékok készítése szerkesztő és összerakó munkával, díszítések kézimunkával / termésekből figurák, bútorok vagy terítők, dobozok, koszorúk, gyöngyök, láncok, füzérek, csákók stb./
  • bábok, díszletek készítése, ezek festése, összeszerelése, fakanálbáb, síkbáb
  • homok, agyag, gyurma, színes papírlapok, kartonok, és sokféle lehetőleg nemes könnyen megmunkálható anyag / textil, fonal, bőr, fadarab, doboz, termés, gally/ használata
  • nyirkálás, tépés, hajtogatás, konstruálás, plasztikai formázás, bemélyítés, kerekítés, szövés, ragasztás, karcolás, applikálás
  • formákra, alakíthatóságra vonatkozó tapasztalatszerzés: gömbölyű, szögletes, testes, lapos stb
  • arányviszonyok: részekre osztás félbe, negyedbe hajtogatással, agyagdarabolással, tépéssel
  • a felület lehet: sima, érdes, fényes, matt, kemény, lágy stb
  • a papír gyűrhető, nyírható, téphető hajtogatható, s közben alakja, felülete változik

Építés

  • nagy térbeli alakzatok, nyitott zárt körök, kapuk, egyenes és kanyargós sor formálása, a gyerekek közös mozgásos játékai során
  • különféle anyagokból, tárgyakból építéssel, összerakással, térbeli rendezéssel kisebb, nagyobb formacsoportok, építmények alakítása: vár, udvar, sátor, szoba, alagút
  • közös munkák által készített nagyobb makettek, és a gyerekek által a játék során készített térrészek berendezése a célnak megfelelően játékokkal, maguk készítette tárgyakkal, formákkal, figurákkal

A környezet megismerésére nevelés:

  • beszélgetés a családról, szerephelyzetekbe teremtve a családot
  • a család neve, családtagok, a család otthona
  • lakáscím, ki mivel tölti az idejét otthon
  • tudatosodjon bennük a testük ápolásának szükségessége, az orvos gyógyító munkája
  • séta közben gyalogos közlekedési szabályok gyakorlása
  • személy, teherszállítási járművek megfigyelése, szóban és képekkel hasonlítsák őket össze és csoportosítsák
  • figyeljék meg az évszakokat, az őszi időjárás változékonyságát, a természet változásait, az ősz szépségét. Sokat esik az eső, köd van, fúj a szél, hullanak a levelek, kopaszok a fák a bokrok
  • téli időjárás megfigyelése: hó, zusmara. Figyeljék meg a hideg hatását: a víz megfagy, megfagy a föld is. játék a hóban. Tapsztalat a hó tapadásáról, meleg hatására elolvad.
  • Keressék az összefüggéseket a levegő felmelegedése és a természet változásai között, a föld már nem fagyos, vetni, ültetni lehet. Rügyeznek a fák, a bokrok, zöldellnek a növények.
  • Figyeljék meg a tavasszal nyíló virágokat a kertben, a mezőn a parkban, gyönyörködjenek bennük. Figyeljék meg a lepkéket, bogarakat, madarakat. Keressék az összefüggéseket az időjárás és az ember tevékenysége között. Kacsolódjanak be a kerti munkába
  • A nyári hónapokban figyeljék meg a kert, park, mező, erdő növényeit, állatait, időjárás jellegzetességeit
  • Szerezzenek tapasztalatot az időjárás és az öltözködés között
  • Hajtassanak virágot, ágat, ültessenek magról növényt / tulipán, jácint, borsó, bab
  • Figyeljék meg a benti és kinti hőmérsékletet
  • Figyeljék meg a növények fejlődését, a nap, víz, hőmérséklet hatását a növényekre
  • Figyeljék meg az évszakok szerinti kerti munkálatokat
  • Ismerjenek néhány gyümölcsöt: szín, forma, íz, hol terem:alma, körte, eper, cseresznye, ..stb
  • Ismerjenek néhány zöldségfélét: sárgarépa, saláta, retek, ..stb
  • Ismerjék meg az őszi és tavaszi piacot
  • Az állatok közül ismerkedjenek meg háziszárnyassal és kicsinyeivel / tyúk, kakas, csibe, kacsa, liba
  • Ismerkedjenek meg a szarvasmarha, ló, kecske, birka, nyúl háziállatokkal ezek tulajdonságaival
  • Ismerkedjenek meg vadon élő állatokkal: róka, mókus, őz, szarvas, bagoly, stb
  • Ismerkedjenek meg  bogarakkal, / katica, hangya /  költöző madarakkal , / fecske, gólya /
  • Készítsenek madáretetőt, beszéljenek a vadon élő állatok védelméről
  • Környezetükben fedezzenek fel újabb színeket

Matematika:

  • tárgyak személyek összehasonlítása szabadon és egy-egy kiemelt megnevezett tulajdonság szerint
  • elrontott válogatás javítása
  • mások válogatásának folytatása
  • tárgyak szétválogatása színük szerint, annyi felé ahány szín szerepel rajta
  • tárgyak válogatása alakjuk szerint, annyi felé ahány alak előfordul
  • gyerekek szétválogatása aszerint, hogy fiú vagy lány
  • aszerint, hogy mit visel
  • emberek és állatok szétválogatása aszerint, hogy felnőtt-e vagy gyerek
  • tárgyak válogatása bármilyen szempontok szerint, amelyet a gyermek meg tud nevezni.
  • Válogatás az óvonő megadott szempontja szerint
  • Tárgyak személyek, halmazok sorba rendezése, elemeinek egymásba tevése, egymásra építése, gyerekek sorakoztatása magasság szerint
  • Fedők, körlapok, négyzetlapok nagyság szerinti sorba rendezése
  • Sorba rendezés szubjektív szempontok szerint
  • Tárgyak személyek, halmazok összehasonlítása szavakban, összehasonlítás szabadon, egyszerű megállapítások megfogalmazása
  • Irányított összehasonlítások: melyik a magasabb, melyik az alacsonyabb, melyik a hosszabb, melyik a rövidebb, melyik  a nagyobb, melyik a kisebb, melyikbe fér több víz, homok, liszt, melyikbe kevesebb, melyik a legkevesebb

Számfogalom előkészítése:

  • tárgyak összemérése hosszúságuk szerint, adott irányú vagy jelzett hosszméretük szerint, tömegük szerint, űrtartalmuk szerint
  • ismerkedés az összemérés eszközeivel, és módjával. A magasabb, alacsonyabb, hosszabb, rövidebb, nehezebb, könnyebb, több, kevesebb kifejezések tartalmának pontosabbá tétele: kiterjesztése a becsléssel el nem dönthető esetekre összemérés segítségével. Magasabbá, alacsonyabbá tevés, hosszabbá, rövidebbé tevés
  • tapasztalatok gyűjtése az óvónő segítségével az ugyanolyan magas, ugyanolyan alacsony, ugyanolyan hosszú, ugyanolyan rövid, ugyanannyi fér bele kapcsolatáról és ezeknek a kifejezéseknek a használata az összemérés eredményeként

Halmazok összemérése:

  • az elemek darabszáma szerint és a csoport fejlettségi szintje alapján 6-12 számkörben gyakorolják a gyerekek, hogy melyik a több, kevesebb
  • több , kevesebb fogalmának pontosítása párosítással
  • az ugyanannyi szó értése és használata párosítás eredményeként
  • a több, kevesebb és az ugyanannyi fokozott függetlenedése a tárgyak színétől, alakjától, nagyságától, elrendezésétől
  • ugyanannyi, több, kevesebb mozdulat, hang, tárgy előállítása, kirakása megszámlálás nélkül, másolással, párosítással
  • az ugyanannyi érzékelését sokféle bontásban és alakban kell érzékeltetni

Kis számok összkép alapján:

  • a kettő a három, az egy, és a semmi észlelése, felismerése megnevezése, megszámlálás nélkül, összkép alapján

Megszámlálás, leszámlálás:

  • 6-10 –es számkörben a gyerekek és a csoport fejlettsége szerint
  • Hosszúság és magasság mérés egységekkel, kirakott egységek megszámlálása

Tapasztalatok a geometria körében

  • Építések, szabadon különféle elemekből
  • Kettő, négy elemből álló építmények másolása
  • Házsor építése, ugyanolyan elemekből
  • Lakótelep építése, csupa egyforma elemből
  • Kettő- négy mozaikból összerakható figurák
  • Puzzle- kirakás
  • Szabad alkotások, másolások gyöngykirakóval
  • Alkotások, fonalakból, szívószálakból
  • Építőelemek, építmények összehasonlítása, szétválogatása különféle geometriai tulajdonságok alapján
  • Óvónő által kezdeményezett válogatási szempontok

Tevékenység tükörrel:

  • mozogjanak nagy tükör előtt, mellett, figyeljék a tükörképük mozgását
  • utánozzák egymás tükörképének mozgását
  • festékfoltok a papíron , hajtogatva, tükrösen

Tájékozódás a térben:

  • alá, fölé, elé, mögé, mellé, közé, fölött, előtt, mögött, mellett, között, jobbra, balra, alatt, kifejezések értése
  •   a kívül, belül, ki, be használata záródó vonallal körülvett kiskertre vonatkoztatva

Testnevelés

Játékok:

  • utánzó játékok, futójátékok több csoportban, párokban, egy és két sorból, kőrből, kettős körből

Szabályjátékok:

  • fogójátékok szétszórtan átfutással, ház nélkül egy fogóval, sorverseny dobással kiegészített feladatokkal, különböző kiinduló és befejező testhelyzetekből történő indulással és érkezéssel, labdajátékok a labda hordásával, átadásával, más játékok az évszaknak megfelelően

Szervezési gyakorlatok:

  • sorakozás felrajzolt vonal mögött
  • kör alakítása egyes oszlopból és szétszórt elhelyezkedésből

Gimnasztika:

  • szabad, társasa és kéziszergyakorlatok, körszalag, körkötél, babazsák, labda és padgyakorlatok a következő alapformák felhasználásával
  • kartartás: fejtetőre-, kör és vállhoztartás, fogásmódok változtatásával/ kézfogás saját magával, valamint, két és egy kézzel társával, könyökfűzés , keresztezett kézfogás /
  • testhelyzetek:, lábujj és sarokállás, hajlított , harántterpeszállás, térdelés zárt lábbal, lefeszített lábfejjel, törökülés, zsugor, sarokülés, mellső és hátsó fekvőtámasz
  • kar, törzs, lábmozgások: karkörzés egy és két karral előre és hátra a test oldalán és test előtt lefelé, törzshajlítás oldalt, törzsforgatás, térd és lábemelés, egy lábon szökdelés, utánlépés előre és oldalt
  • járás: természetes módon egyesével, párokban kézfogással és kézfogás nélkül egymáshoz alkalmazkodva, hullámvonalban és átlóirányban, oldalt, hátra, különböző kartartásokkal, körben és szétszórtan, közben 180º-os  fordulattal, rövidebb és hosszabb lépéssel váltakozva, sarkon és lábujjhegyen számolásra
  • futás: természetes módon, kötetlenül a járásnál megismert alakzatokban / 150- 200m /
  • versenyezzenek 15-20 m távon harántterpeszállásból indulva
  • fussanak 3-4 akadályon át
  • támasz: függés: másszanak négykézláb egyenes irányban hátra és irányváltoztatásokkal 2 x 20 m távon
  • bujjanak át különböző magasságú szerek alatt, a csúszás, kúszás, mászás váltakoztatásával egyenként és társas kézfogással
  • mássznak át- fel és le különbözőképpen felállított szerekre, 150 cm magasságig, meghatározott támasz és fogáskereséssel, kézzel és lábbal, tempóváltoztatásokkal és összekapcsolva, 20-30 cm magasból leugrással
  • csússzanak padon karhúzással és tolással
  • guruljanak egyenes irányban a test hossztengelye körül, magastartásba emelt karral
  • gyakorolják a gurulóátfordulást hajlított terpeszállásból: érkezés nyújtott majd zsugorülésbe, illetve guggolótámaszba és hajlított álláson át állásba
  • kézállás előgyakorlataként végezzenek rézsútos mély fekvőtámaszt különböző szereken
  • gyakorolják a csikórugdalózást a kiindulóhelyzet zárt állás, a magastartásban előrenéző tenyérrel, elrugaszkodás a talajra támaszkodva
  • járjanak függőállásban érintőmagas szeren / nyújtón, létrán, bordásfalon/ kézzel és lábbal előre, hátra, oldalt
  • egyensúlygyakorlatok: járással, futással 20-10 cm  távolságra lévő vonalak, padok között, 5 cm széles vonalon, vízszintes és rézsútos szereken / 40-cm re emelt padon, gömbölyű farönkön / magasabb térdemeléssel, különböző kartartásokkal, és közben lépjenek át két –három kéziszert utánlépésel előre és oldalt
  • ugrás: ugorjanak helyből távolba és magas páros lábról, repülés guggolóhelyzetbe, talajfogás páros lábra, sorozatban páros és egy lábon, négy öt akadályon át, mély ugrással 30-40 cm magasból guggolótámaszba, majd hajlított állásba, célba dobás 100 cm széles sávba vagy körbe, kéztámasszal a padra fel és le, nekifutással távolra és magasra egy lábról két lábra és egy lábra
  • dobás: dobóeszközök megfogása, elengedése, majd elkapása
Vissza