Nagy csoport év végére már tudják a gyerekek

2013.09.18 18:40

Testápolás:

  • önállóan mosakodnak, törölköznek, figyelmeztetés nélkül kezet mosnak, amikor csak szükséges
  • körömkefével tisztítják a körmüket ruhájuk ujját fel és letűrik, begombolják és kikapcsolják
  • használják a wc –t, vigyáznak a wc. és mosdó rendjére,
  • a tisztálkodási eszközöket a helyére teszik
  • hajukat rendben tartják
  • zsebkendőt használják, helyesen fújják az orrukat, tüsszentéskor, köhögéskor a zsebkendőt a szájuk elé teszik

Önkiszolgálás

  • az önkiszolgálás teljes önállósággal, biztonsággal, természetes teendőként látják el
  • az épületbe lépve használják a lábtörlőt
  • segítenek az ágyak lerakásában a csoportszoba rendezésében
  • önállóan tevékenykednek, észreveszik az elvégzendő feladatokat, és segítséget nyújtanak társaiknak, valamint a felnőtteknek
  • iskolába lépés előtt a gyerekek önmaguk is képesek mindennapi szükségleteik életkoruknak megfelelő önálló kielégítésére

Öltözködés

  • önállóan megfelelő sorrendben öltöznek és vetkőznek
  • holmijukat hajtogatva a helyére teszik
  • ruhaneműjükkel gondosan bánnak, cipőfűzőjüket megkötik
  • ha fáznak vagy melegük, van, segítenek magukon
  • csizmájukat, hócipőjüket szükség szerint letisztítják
  • fürdés, zuhanyozás után fürdőruhájukat kiöblítik, kiterítik száradni

Étkezés

  • étkezés közben kulturáltan viselkednek
  • igénylik az asztal esztétikus rendjét
  • helyesen használják a kanalat, villát, kést

Környezet rendben tartása:

  • ügyelnek saját személyük és környezetük rendjére, gondozottságára
  • az ajtókat csendesen nyitják és csukják, az eszközökkel óvatosan bánnak
  • Észreveszik, ha valami hiányzik, vagy rendetlen, a rendetlenséget megszüntetik 

Közösségi élet

  • az eddig kialakult szokásaik igénnyé válnak a számukra
  • a közös tevékenységben aktívan részt vesznek
  • elfogadják az adott tevékenység által megkívánt magatartási formákat
  • észreveszik, hogy kinek, miben van szüksége segítségre
  • számba veszik a csoport tagjait, érdeklődnek a hiányzók, felöl, ha tudják közlik a hiányzás okát
  • figyelmesen, türelemmel hallgatják meg az óvónő és a társaik közlését, kérdését
  • foglalkozás közben figyelnek az óvónőre, az útmutatásoknak megfelelően végrehajtják a feladatokat
  • nyugodtan ülnek, az óvónő kérdéseire érthetően, a helyzetek megfelelően válaszolnak
  • tisztelettel viselkednek a felnőttekkel, az óvoda dolgozóival, vigyáznak a munkájuk eredményeire
  • ébredezik bennük a közösségi öntudat, örülnek a közösen elért sikereknek
  • kialakul a csoport élete iránti érdeklődés, érdeklődnek egymás iránt, felismerik, mikor kapcsolódhatnak be a társaik tevékenységébe.
  • Érdekli őket társaik mondanivalója, munkája
  • Önállóan keresik a segítségnyújtás megfelelő formáit
  • Egy-egy társuk iránt kitüntetett rokonszenvet, barátságot mutatnak
  • Bíznak önmagukban és társaikban
  • Az óvoda közösségi életét zavaró megnyilvánulást tapasztalva kísérletet tesznek a megoldásra

Gyakorló játék

  • tartósan csak akkor jelentkezik, ha a gyermek a fejlődésben le van maradva, képességei fejletlenek, tapasztalatai, élményei szegényesek, vagy amikor új játékszer, eszköz használatát még nem ismeri, és a sikeres játékhoz a játékszerrel való előzetes manipulációra van szüksége
  • jelentkezik a konstrukciós és szerepjáték elemeiként is.

Szerepjáték

  • megértik és elfogadják a játszótársaik elgondolásait, tevékenységük logikáját
  • alkalmazkodnak a játék szabályaihoz
  • le tudnak mondani egy két kedves játékszerről
  • vállaljanak a számukra kevésbé érdekes, kedvezőtlenebb szerepeket is
  • tudnak vezetni, és a játszótársaikhoz alkalmazkodni
  • képesek olyan játékhelyzeteket létrehozni, amelyekben tapasztalataik, érdeklődésük alapján ábrázolhatják a felnőttek tevékenységét és különféle kapcsolatait
  • a megfelelő élmények birtokában önállóan a játék előzetes közös tervezésében, a szerepek kiválasztásában, a játékszerek és eszközök megválasztásában, a szabályok betartásában.
  • A játszócsoportok tagjai között tartós és szoros kapcsolat alakul ki.

Barkácsolás:

  • az óvónő segítse elő, hogy a barkácsolás a szerepjáték, a bábozás természetes eszköze, alkotórésze legyen
  • a gyerekek egy- egy esetben maguk kezdeményezzék a maguk által választott módon és eszközökkel. A létrehozott eszközt minden esetben használják is fel a játékban, dramatizálásban

Dramatizálás és bábozás

  • a gyerekek kézméretének megfelelő bábok, valamint az asztalra állítható, a gyerekek magasságának megfelelő paraván is álljon a rendelkezésre, hogy ülve bábozhassanak.
  • A kiválasztás feleljen meg a gyerekek által kedvelt meséknek, kapcsolódjanak élményeikhez
  • Készítsenek közösen sík és fakanál bábokat is, hogy gyermek szívesen és örömmel alkalmazza azokat

Építő, konstruáló:

  • az építő játékelemekből játékszerepeket is tudnak készíteni a gyerekek
  • az élethelyzetek reprodukálása közben építenek, szerelnek, szerkesztenek vagy létrehozott alkotás hatására, képzelik bele magukat különböző élethelyzetekbe.
  • A fejlődést egyaránt jelzi az egyre bonyolultabb alkotások létrehozása

Szabályjáték:

  • választhatnak olyan szabályjátékot, amely nagyobb ügyességet vagy nagyobb szellemi erőfeszítést igényel
  • a nagyok már bonyolultabb szabályok betartására is képesek, s miközben azt nagy kedvvel, örömmel játsszák, egymást a szabályok betartására is figyelmeztetik.
  • Az óvónőnek engednie kell, hogy egészséges versengés is létrejöjjön, de az soha ne csapjon át egymás negatív érzelmek kifejezésére

Naposság:

  • önállóan megterítenek, kiosztják az étkezéshez szükséges eszközöket, és esztétikusan elrendezik az asztalon
  • feltálalják a reggelit és az uzsonnát, étkezés után leszedik az asztalt, és a mosogatásra nem kerülő eszközöket a helyére teszik
  • hajtogatják a papírszalvétát, és a szalvétatartóba teszik
  • összesöprik,  a morzsát és feltörlik az asztalok környékét
  • játékelrakás után esztétikusan elhelyezik a tárgyakat
  • figyelemmel kísérik, hogy az udvari játékok a helyükre kerültek-e
  • részt vesznek nagyobb önállósággal a foglalkozások kiosztásában, az állandóan használt eszközöket felszólítás nélkül előveszik, kiosztják
  • vigyáznak a különböző helységek rendjére, meglocsolják a virágokat, segítenek a kicsik játékait kivinni 

Alkalomszerű munka:

  • részt vesznek a csoportszoba díszítésében, rendezésében, átrendezésében, az erre vonatkozó megbeszéléseken ötleteket adnak az óvónőnek
  • önállóan képesek a terem díszítésévek kapcsolatos feladatok ellátására, virágot hoznak a vázába, locsolják a növényeket, magvakat hoznak ültetni… stb.
  • vigyáznak a terem rendjére, felszólítás nélkül felveszik az elejtett papírdarabot, vagy játékot a helyére teszik
  • megjavítják a játékok kisebb hibáit
  • részt vesznek a játékok tisztításában
  • társaikkal együtt meghatározott időközönként nagytakarítást végeznek a játéksarokban, ünnepekre ajándékot készítenek
  • minden olyan területen segítenek, ahol erre szükség van.

Növény és állatgondozás

  • az óvónő igyekezzen a növények és állatok ápolására minél többször bevonni a gyerekeket és tegye őket egyre önállóbbá
  • Engedje meg a gyerekeknek, hogy otthoni gyűjteményeiket behozzák az élősarokba
  • Hívja fel a figyelmüket, hogy mit, hol és mikor gyűjthetnek
  • A magvak és gyökerek csiráztatását a gyerekekkel együtt végezze, gondoskodjon a szerszámokról. A virágoskert kialakítása közben törekedjen arra, hogy a gyerekek évszakonként követni tudják, mikor milyen virág nyílik
  • A kis állatok gondozásában kapjanak nagyobb önállóságot

Tanulás:

  • tapasztalják meg, hogy egyes foglalkozási formák, más és más magatartási formát kívánnak meg
  • olyan mértékű fegyelmet kívánjon meg a gyerekektől, amely az együttes tevékenységet segíti elő, azonban ez semmiképpen ne legyen merev, az óvodai életformától idegen
  • a gyerekek türelemmel hallgassák meg az óvónőt és a társaikat, ne vágjanak egymás szavába
  • a foglalkozások legyenek játékosan és motiváltak, hogy minden gyermek szívesen és örömmel vegyen részt.

Anyanyelvi nevelés

  • a gyerekek aktívan használják a tapasztalatok során bővült szókincsüket. Összefüggő beszédükben, elbeszélésükben sok a szóismétlés, kötőszóhalmozás
  • elbeszélésükben folyamatos, de gyakran még nem követik a történések logikai, időbeli sorrendjét
  • páros és csoportos beszédhelyzetekben megfelelő beszédfordulatokkal és viselkedési formákkal teremtik meg és tartják fenn a kapcsolatot
  • nyugodtan és figyelmesen tudják végighallgatni az óvónőt, és ha párbeszédben vesznek részt, többnyire végigvárják a másik megnyilatkozását
  • saját kérdésüket, válaszukat, kiegészítő gondolataikat ahhoz igazítják
  • helyesen használják a névmásokat, a névutókat, a jövő idejű igeidőt és az igemódokat
  • kialakult a beszédhelyzethez és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő, jól érthető, többnyire megfelelő hangsúlyozású, hanglejtésű, hangerejű és sebességű beszéd
  • beszédüket személyiségüknek és az aktuális helyzet által kiváltott érzelmeknek megfelelő természetes gesztusokkal, arcjátékkal kísérik
  • tisztán ejtenek minden hangot

 MESE-VERS:

  • játék közben odaillő rigmusokat, szövegeket mondogatnak
  • az elhangzott mondóka vers ismétlését kérik
  • 10-12 mondókát tudnak
  • 6-8 verset megjegyeznek
  • 15-20 verset meghallgatnak az év folyamán
  • Társak az óvónő éneked, dalos, mondókás improvizációjában, játékos kezdeményezéseiben
  • Várják és kérik a mesemondást, maguk is segítenek a mesemondás, hallgatás feltételeinek kialakításában. Megszilárdulnak az ehhez fűződő szokások, a figyelem fenntartásának és ellenőrzésének játékos, egyezményes jelzései
  • Figyelmesen, csendben végighallgatják a mesét, s viselkedésükön látszanak a belső képzeleti képek készítésének jelei
  • A folyamatos mesék, verses mesék, meseregények szálait össze tudják kötni
  • Van néhány kedvelt mese hősük, a vele megtörtént dolgokat beleviszik a játékaikba,
  •  mesékben elhangzottakról beszélnek, a szereplők érdekes szólásait, vagy furcsa szép hangzású nevét megjegyzik, és a mese témájú játékokban egymást is így szólítják
  • A mesekönyvek képeit önállóan is hosszan nézegetik, egymásnak mutogatják, kérik a felnőtteket, hogy meséljenek róluk
  • Az olvasást utánozzák, egy –egy betű megfejtése iránt is érdeklődnek
  • A könyvekben a képek alapján megtalálják legkedvesebb meséiket
  • Ismerik az óvoda gyerekkönyvespolcát, a könyvek között eligazodnak, vigyáznak rájuk

Ének-zene:

  • 4-6 mondókát tudnak
  • 16-20  népi gyerekjátékot tudnak
  • 5-6 műdalt ismernek és tudnak
  • Sz-m 2db
  • L-sz-m-  fá  2db
  • Sz-mi d-lá 1-2db
  • M-r-d 1-2db
  • Sz-m-r-d- fá 2-4db
  • L-sz-f-m-r-d 6-8db
  • M-r-d-l-ti 2db
  • M-r-d-l-sz 2-3db
  • R-d-l-sz 2db
  • Új térformák és ügyességi játékok, esztétikus mozgást igénylő párjátékok, bonyolultabb mozgást igénylő játékok
  • Csoport önálló tiszta éneklése, a megszokott hangmagasságon és tempóban
  • Égyéni tiszta éneklés választott dallal, motívumok pontos visszaéneklése
  • Éneklés közben ismert dalok vagy újszerű dallammotívumok dallamvonalának térben rajzolása
  • A zenehallgatásban a magyar és idegen népdalok, énekes és hangszeres műzenei darabok, régi és mai zene szemelvényeinek további bővítése. Minél több hangszeres előadás, többszólamú művek énekes és hangszeres előadása, esetleg vendégelőadókkal
  • Hangszeres és énekes élőzene bemutatása
  • A zene hallgatására nevelés, a kóruséneklés, hangszertanulás iránti érdeklődés felkeltése
  • Felelgetős játékok éneklése két csoportban folyamatosan
  • Halk és hangos különbsége, más fogalompárokkal összekötve, énekes gyakorlatban
  • Dallamfelismerés jellegzetes kezdő vagy sajátos belső, illetve zárómotívumról is
  • Dallambújtatás (hallható jelre) előbb rövid, majd hosszabb motívumszakaszokkal
  • Finomabb hangszínek megfigyelése, megkülönböztetése a természetben, a környezetben, hallható zörejekben, beszéd és énekhangokban, valamint hangszeren játszott zenében
  • Beszédhangszín és hangsúly megváltoztatással a mondat értelmének változtatása. Néhány hangszer hangjának és játékmódjának megismerése eredetiben
  • Az egyenletes lüktetés és dalritmus megkülönböztetése és összekapcsolása
  • A dalok ritmusának hangoztatása belső hallás alapján. Dalok és mondókák felismerése ritmusról
  • Ritmusvisszhang
  • Különböző tempók felismerése, kifejezése énekkel, mozgással
  • Esztétikus mozgás igényének felkeltése egyszerű játékos, táncos mozgások segítségével
  • Ütőhangszerek használata önállóan, változatosa, az éneklés kisérésére is.

Vizuális nevelés: 

  • A gyerek saját élményeinek, a hozzájuk közel álló cselekményes témáknak, a velük vagy környezetükben történt eseményeknek, mesék, versek, dalok, történetek elképzelt szereplőinek, jeleneteinek képi, plasztikai kifejezése
  • Közös játékaikhoz, más foglalkozási ághoz, dramatizáláshoz, bábozáshoz, társaik, szüleik megajándékozásához, környezetük szebbé tételéhez játékeszközök, tárgyak, kellékek készítése
  • A szűkebb és tágabb környezet rendezése, alakítása, díszítése.
  • Találkozás műalkotásokkal  

Képalakítás:

  • rajzolás nagy méretben, együtt is a földre, aszfaltra: ugróiskola, útvonal, térhatároló kerítések, házak alaprajza, országok. stb.
  • egyéni és közös kompozíciók rajzolása, festése kisebb és nagyobb méretekben élmény alapján vagy elképzelés szerint
  • a környezetben található, a gyerekeknek kedves, számukra érdekes tárgyak, formák, jelenségek megfigyelése, és emlékezet alapján való egyéni témába ágyazott megjelenítés
  • rajzolt formák gazdagítása, díszítése a gyerekek tetszés szerinti részformákkal, színekkel, formaismétléssel
  • mesék, történetek, események elképzelése, képi ábrázolása. Esetleg különféle technikával és anyagokkal: kötözött batik, kollázs, dombormű, agyag plakett
  • keveréssel előállított színekkel, és egyéni színkedvelés érvényesítésével, különböző méretű kompozíciók, bábok, álarcok, díszletek festése
  • gomb és tempera használat
  • fehér temperával való keverése kipróbálása
  • száraz festékre felhordott zsírkréta használat
  • viaszkarc, papírbatik,
  • lenyomatok készítése
  • képeskönyv, leporellókészítés kivágott képekből, ennek további díszítése saját rajzaikkal
  • formára, színre, kompozícióra vonatkozó tapasztalatok és megfigyelések: térkifejezés a kép egymás melletti, fölötti formákkal
  • színek alkotása, a festékoldás, a színfoltok egymás mellé festésének lehetősége
  • szín, alak, részforma  

Plasztikai munkák:

  • emberalakok, állatok, tárgyak mintázása, a legjellemzőbb forma, a legfőbb tagoltság egyéni érzékeltetésével
  • a mintázott figurák összerendezése különböző térbeli kompozícióba, próbálkozás kétalakos szobor formázásával
  • játékok, modellek ajándékok, bábok, fenyődíszek készítése szerkesztő és konstruáló munkával, mintázással, szövéssel, fonással
  • díszítésük kézimunkával, az anyagszerűség betartásával, az összes a gyerekek által ismert formaelem, eljárás önálló alkalmazásával, nagyobb méretben is. / sík, sapkás báb, hengeres báb, díszlet, bababútor, papírhajtogatás technikájával készített játékok, kellékek, álarcok..stb.
  • papírtépés, nyírás, hajtogatás, ragasztás, varrás, mintázás, applikálás, kötözés, fonás, szövés..stb
  • formára, anyagismeretre vonatkozó tapasztalatok és megfigyelések

Építés

  • nagyobb térben, nagyobb méretű elemekből összeállított térrészek, búvóhelyek, sátrak építése
  • több napon át, folytatódó, közös munka a homokban, hóban, vagy csoportban gazdagodó formavilágú építés
  • a kertben kövekből, kavicsokból díszített ágyasok, utak szegélyek kialakítása
  • makettek készítése, , építése, formák, tárgyak készítése
  • térbeli tapasztalatok és megfigyelések
  • statikai tapasztalatok, az egymásra rakott formák egyensúlyi viszonyai: stabilitás, labilitás, egyensúly, alátámasztás, lefedés
  • vízszintes, függőleges, kanyargó, ferde irányok
  • alacsonyabb, magasabb, kisebb-nagyobb, több-kevesebb

Műalkotás:

  • műalkotások nézegetése a róluk való beszélgetés hangulati, tematikai vagy térbeli, formai és színbeli elrendezési szempontból
  • művészei albumok nézegetése
  • helyi kézműves műhely, múzeum, kiállítás látogatása és megtekintése, megfigyelése 

A környezet megismerésére nevelés   

Család, munka:

  • rögtönözzenek játékhelyzetet a családról ( a családtagokról:  a családjukban a legidősebbekről, legfiatalabbakról, testvéreikről, arról, hogyan él a csecsemő, az óvódás, az iskolás a családban )
  • szimulációs játékban, jelenítsék meg, hogyan gondozzák, nevelik a felnőttek a gyerekeket, hogyan gondoskodnak róluk
  • Játszanak, és beszélgessenek, a csald legfontosabb szükségleteiről
  • beszéljenek arról, hogy a családban mindenkinek van kötelessége, jelenítsék meg a szüleik foglalkozását
  • figyeljék az óvónő, dajka és más felnőttek munkáját
  • vegyék számba , kinek segíthetnek ők maguk, ilyen jelentősége van az önkiszolgáló tevékenységnek és a naposi munkának
  • szimulációs játékban jelenítsenek meg egy - egy szakmát
  • nevezzék meg az emberi test részeként a törzset. Tudják, hogy minden embernek van  feje, nyaka, törzse, karja, lába: van teste
  • figyeljék meg, hogy az ember, hogyan használja a munkaeszközöket, szerszámokat. Hasonlítsák össze, az állatok mellső lábainak és az ember kezének funkcióját
  • ismerjék fel a testnevelés és a sport fontosságát
  • ismerjék az érzékszervek funkcióit: védelmét és ápolását.
  • Tájékozódjanak az óvoda környékén, látogassanak el intézményekbe, középületekbe, szaküzletekbe. Élményeiket fejezzék ki rajzban és szóban

Közlekedés:

  • Gyakorolják a helyes gyalogos közlekedést. Látogassanak el metró állomásra, vasútállomásra, hajóállomásra, repülőtérre. Figyeljék meg a közlekedés irányítását.
  • Ismerjék meg a megkülönböztetett gépjárműveket./ mentő, tűzoltó, rendőrség /
  • Hasonlítsák össze a szárazföldi, vízi, légi közlekedési eszközöket

Napszakok:

  • Figyeljék meg a napszakokat / reggel, délelőtt, délben, délután, este, éjszaka/ Elevenítsék fel az egyes napszakokhoz fűződő tevékenységeket.

Évszakok

  • Figyeljék meg az évszakokat, azok jellemző tulajdonságait ismerjék: ősz: borús, ködös, szeles, esős.
  • Tekintsék meg az őszi piac gazdagságát
  • Figyeljék meg a költöző madarakat
  • Emlékezzenek vissza a nyári időszakokra, ki mit csinált.
  • Figyeljék meg a téli időjárást, a növényeket, emlékezzenek vissza az őszi évszakra
  • Játszanak a hóban, etessék a madarakat
  • Figyeljék meg a tavaszi időjárást és természetet, emlékezzenek vissza a téli időjárásra, hasonlítsák össze az évszakokat
  • Ismerkedjenek a nyár szépségeivel és hasonlítsák össze a többi évszakkal

Állatok:

  • Ismerjenek meg újabb ház körül élő állatot, és azok hasznát : tyúk, kakas, liba, kacsa, pulyka, ló, szarvasmarha, kecske, birka
  • Ismerkedjenek meg házi állatokkal: kutya- macska, teknős, hörcsög
  • Ismerkedjenek meg madarakkal: varjú, veréb, gólya, fecske, bagoly, sas, sólyom
  • Ismerkedjenek meg vadon élő állatokkal: róka, farkas, őz, szarvas, nyúl, medve,
  • Ismerkedjenek meg vízben élő állatokkal: hal, vidra, teknős, rák,
  • Ismerkedjenek meg vadállatokkal: oroszlán, zebra, elefánt, zsiráf
  • Bővítsék az állatokról szerzett ismereteiket, csoportosítsák őket, erdők- mezők madarai, fákon élő állatok..stb.

     Növények

  • zöldségfélék: hagyma, retek, paradicsom, karalábé, sárgarépa, paprika, uborka, borsó, bab
  • gyümölcsök: alma, körte, szőlő, szilva, eper, cseresznye, banán, narancs
  • virágok: tulipán, hóvirág, rőzsa jácint, nefelejcs, ibolya, margaréta, kardvirág

Színek:

  • Ismerjék fel a környezetükben a tárgyak színeit, a színek világosabb és sötétebb árnyalatait. Idézzék fel emlékezetükben az ismert, de a jelenben nem lévő különféle tárgyak színeit.

Kerti munkák

  • Tevékenyen vegyenek részt az óvodai környezetük formálásában, a csoportban, az udvaron, kertben
  • Elevenítsék fel korábbi óvodai élményeiket, emlékeiket, beszélgessenek saját fejlődésükről, és arról, hogy iskolások lesznek.

Matematika

  • tárgyak személyek, halmazok összehasonlítása szabadon, egy-  egy kiemelt, megnevezett vagy felismert tulajdonság szerint
  • tárgyak személyek halmazok szétválogatása saját szempont szerint, ismert, megnevezett tulajdonság szerint, elrontott válogatás javítása. Más által megkezdett válogatás folytatása
  • tárgyak személyek halmazok sorba rendezése, megnevezett mennyiségi tulajdonságok és elrendezett elemek sorrendjében felismert szabályosság szerint
  • sorozatok készítése mennyiségi tulajdonságok szerint
  • összehasonlítások szavakban
  • tárgyak személyek halmazok összehasonlítása szabadon, egyszerű megállapítások megfogalmazása, igazságuk eldöntése.
  • Változások felismerése, megmutatása, megnevezése
  • Irányított összehasonlítások: melyik a magasabb, melyik az alacsonyabb, melyik a hosszabb, melyik a rövidebb, melyik a nagyobb, melyik a kisebb, melyikbe fér több víz, homok, liszt, melyikbe kevesebb, melyik a legkevesebb
  • Hasonló típusú kérdések vonatkozzanak hosszúságra, szélességre, vastagságra, bőségre, tömegre, űrtartalomra, területre, darabszámra

Számfogalom megalapozása

Mennyiségek összemérése:

  • Tárgyak összemérése, magasság, hosszúság, szélesség, vastagság, bőség szerint közvetlenül és zsineg vagy papírcsík közvetítésével: tömeg szerint, űrtartalom szerint, terület szerint
  •  Az összemérés eredményének szóbeli kifejezése, különbözőség és egyenlőség esetén: magasabb, alacsonyabb, ugyanolyan magas, hosszabb, rövidebb, ugyanolyan hosszú, vastagabb, vékonyabb, ugyanolyan vastag, nehezebb, könnyebb, ugyanolyan nehéz, több fér bele, kevesebb fér bele, ugyanannyi fér bele, nagyobb, kisebb, ugyanakkora területekre vonatkoztatva
  • Annak a darabnak a megmutatása, amekkorával nagyobb az egyik mennyiség a másiknál
  • Ugyanolyan magassá, hosszúvá, vastaggá tevés toldással vagy levágással, mérlegen kiegyensúlyozott apró tárgyak hozzátevésével, többletet jelentő víz, homok felfogása külön edénybe, az összemért lapok színezése, kinyírása

Halmazok összemérése, elemeik párosítása 15-ig, 20-ig

  • több, kevesebb és ugyanannyi fogalmának mélyítése párosítás segítségével
  • a több, kevesebb, ugyanannyi kapcsolatok függetlenedése a halmaz elemeinek különféle tulajdonságaitól, elrendezésüktől
  • ugyanannyi előállítása, ugyanannyivá tevés, az ugyanannyi érzékelése sokféle bontott alakban

Sorba rendezett elemek helye a sorban: sorszámok

  • a sorszám változása a sorba rendezés szerint, első elem kijelölése, irány megválasztása természetes helyzetekben / hátra arccal, lépkedés föl és le, gyöngyök átfűzése vagy a gyöngysor megfordítása/

Mérések különböző egységekkel:

  • hosszúságok kirakása pálcikákkal, egyenlő nagyságú gombokkal, színesrúd- készlet azonos hosszúságú darabjaival
  • mérés előre felfűzött gyöngysor segítségével / hány gyöngyszem fér mellé /
  • tömeg mérése kb. egyenlő tömegű tárgyakkal
  • űrtartalom mérése
  • tapasztalják meg, hogy a nagyobb mennyiséget több egység teszi ki, a kisebbet pedig kevesebb
  • szerezzenek élményt arról is, hogy ha az egyik mennyiséget kisebb egységgel mérik, a másikat pedig nagyobbal, akkor nem mindig igaz az előbbi összefüggés
  • ugyanannak a hosszúságnak a mérése kisebb és nagyobb egységekkel: annak az összefüggésnek a tapasztalása, hogy a nagyobb egységből kevesebb teszi ki ugyanazt a hosszúságot, a kisebbikből pedig több

Tapasztalatok a geometria körében

  • építés szabadon különféle elemekből, gyurmázások: kettő- nyolc elemből álló építmények lemásolása ugyanilyen elemekből, ugyanilyen helyzetben és elforgatva is
  • ha a gyerek képes rá, építmények készítése perspektív rajzolt minta, kép alapján
  • síkbeli alkotások szabadon, mozaiklapokból
  • kettő- hat lapból összeállítható figurák lefedése mozaiklapokkal, puzzle kirakások nagyítása, kicsinyítés nélkül, szabad alkotások és másolások gyöngykirakóval és szöges táblán gumikarikával
  • építés egy feltétel megadásával
  • építőelemek és építmények összehasonlítása különféle geometriai tulajdonságok szerint

Tevékenység tükörrel:

  • mozgások tükör előtt: közeledés, távolodás, kar és lábmozgatások és forgások megfigyelése a tükörben: utánzás a tükör túloldalán
  • a zsebtükör mozgatása, építmény, rajz előtt, kívánt mozgás létrehozása a tükör mozgatásával
  • építsenek szöges táblán, gumikarika kifeszítése tükör előtt és mögötte, ami a tükörben látszik
  • utca és lakótelep építése egy, vagy két tükör úttal
  • papírnyírás egy vagy két tükörhajtással
  • tükrös és nem tükrös alakzatok megkülönböztetése egymástól
  • tükrösség érzékeltetése két kéz mozgásával és látványként

Tájékozódás a térben és a síkban ábrázolt világban:

  • irányok azonosítása és megkülönböztetése: alá, fölé, mellé, jobbra, balra, közé, alatt, fölött, mellett, jobboldalon, baloldalon,  között,  kifejezések értése és használata.
  • Labirintusban való tájékozódás szövegesen is 

Testnevelés 

 Játékok: futójátékok fogásmódok változtatásával

  • Szabályjátékok: fogójátékok két fogóval, váltóversenyek, labdajátékok dobással és célzással
  • forduljanak állóhelyből a tárgy és az irány megnevezésével jobbra, balra és hátra
  • gimnasztika: szabad-, páros-, társas-, továbbá legalább hatféle kéziszergyakorlatok a következő alapformákban:
  • kartartások: tarkóra, mellhez, vegyes kartartás, fogásmódok: alsó és felső fogás
  • testhelyzetek: guggoló, lépő és lebegőállás térd és lábemeléssel előre és hátra, térdelés egy térden és a másik láb oldalt, lebegőülés, oldalon fekvés, oldalsó fekvőtámasz
  • kar, törzs és lábmozgások: karkörzés két karral a test előtt lefelé kezdve, tölcsér és malomkörzés, lábkörzés előre, törzsfordításban hajlítás, törzsgyakorlatok kar, lábtartással és mozgással, utánmozgások, helycserék, galoppszökdelés párosával
  • járás: természetes módon és az irányok változtatásával, továbbá csigavonalban, nyolcasban.
  • A gyakorlóhely közepén haladjanak balra majd jobbra kanyarodással körbe, majd ugyanez ellentétes irányba kanyarodással
  • A talp külső élén, guggolásban és feladatokkal, nyolc tizenhat lépés ütemre, dobszóra majd zenére
  • Ugrás: távol és magasugrás néhány lépés nekifutással
  • Mélyugrás max. 80 cm magasból 40-10 cm széles szerről
  • Felugrás nekifutással keresztbe állított kétrészes ugrószekrényre térdelésbe, majd guggolásba és tetszés szerinti módon leugrás
  • Futás: természetes módon kötetlenül, járásnál megismert alakzatokban 200- 250 m, versenyszerűen 30 méteres távon, indulás állórajtból
  • Főgyakorlatok:
  • Másszanak a hely és helyzetváltoztatás különböző formáival, párokban is
  • Talicskázzanak combfogással
  • Másszanak 2-4 akadály különböző módon való leküzdésével
  • Guruljanak a test hossztengelye körül, magatartásba emelt karral, párokban kézfogással, egymással szemben
  • Végezzenek gurulóátfordulást terpesz, zárt, guggoló állásból mellső középtartásba emelt karral, érkezés guggolótámaszba, majd állásba
  • Gurulóátfordulás szalagon, karikán, helyből és néhány lépésből, továbbá egymás mellett állva kézfogással párokban
  • Álljanak kézen a lépő láb magasra lendítésével és távoli kilépéssel, és pillanatnyi fellendülés után talajéréssel egy lábra
  • Végezzenek lajhármászást
  • Lengjenek, hintázzanak két futólépéssel előre és hátra
  • Egyensúlyozzanak természetes módon, padon járással és közben 360º-os fordulattal, társkerüléssel, fej-, kar-, és lábmozgásokkal összekötve talajon, egyensúlyozással különböző szereken, egyensúlyozó járással, lábujjérintéssel a talajon, vonalon, padon, kissé kifelé fordított lábfejjel, majd sarokra lépés, a fej emelésével és a tekintet előreirányításával, járás egyensúlyvesztés nélkül
  • Dobás: kétkezes alsó és felső dobással különböző nagyságú és súlyú labdával
  • Távolba 5 cm átmérőjű kislabdával 200 cm magas kötél felett
  • Vízszintesen és függőlegese 4-6 méterről egykezes alsó és felső dobással célba 100 cm széles „folyosóba” karikába, háromszögbe
  • Hajítsanak 5 cm átmérőjű kislabdát távolba kidobó állásból
  • Labdagyakorlatok: vezessenek labdát járás, lassú és gyors futás közben
  • A labda előredobása után fussanak érte, és a felpattanó labdát fogják el.
  • Futás közben tegyék egy meghatározott helyre a labdát, majd vegyék fel
  • A labdát vezessék két párhuzamos vonal, padok mellett
  • Adják át párokban 3-4 méter távolságra lévő társnak egy és két kézzel 
Vissza