Anya és Apa is mást akar
Szülőnek lenni korán sem könnyű feladat, és nem kis felelősség, különösen, ha arra gondolunk, minden nevelő hatás közül a legjelentősebb a családé. A családé, mely az első közösség, amelyben a gyermek él, itt alakulnak ki az első érzelmi kapcsolatai, itt szerzi az első ismereteit, tapasztalatait. Minden szülő álma, hogy idővel jó anyává és apává váljon: szeretne úgy társadalmi követelményeket közvetíteni, pozitív és negatív útmutatásokat adni a gyermekének, hogy a kis "trónkövetelő" közben ne tartsa zsarnoknak vagy éppenséggel túl enyhe kezűnek. Azaz, szeresse!
Milyen nevelési módszer az ideális?A személyiség kialakulásában a szülő-gyermek viszony a leglényegesebb tényező. Az ideálisan nevelő szülők követelményeiket úgy állítják fel, hogy figyelembe veszik a gyermek életkori sajátosságait, érzéseit, szükségleteit és kívánságait. Nevelés szempontjából más szerepe és jelentősége van az anyának (a gyermek életében az első védelem, az első támasz) és az apának
Egymás mellett - nem ellen - kell nevelni! Gyakran találkozni olyan gyermekkel, aki sértődékeny, haragtartó, bosszúálló, sosem felejti el egyéni érdekeinek "sérelmeit". Ez az egyéniség kialakulhat az "ingázó nevelés" (a szigorú és engedékeny nevelés váltakozása) eredményeként: a gyermek a szigorú szülőnél visszafogja magát, az engedékenynél pedig "kiengedi" (néha tombol-ja, kiabálja) a feszültséget. A gyermek ezt az ingázó módszert nagyon hamar "megtanulta", és manipulálásra használja.
Rengeteg családban hiányzik a szülők közötti összhang - az anya is más mintát hozott a családjából, és az apa is más szellemben nőtt fel -, amiből egyenesen következik a kettős nevelés. Általában a klasszikus felállás érvényesül: az apa a szigorúbb, az anya az engedékenyebb. Ha nagyon markánsan különbözik a szülők nevelési nézete - az apa tiltja azt, amit az anya megenged a csemetéjének (természetesen ez gyakran fordítva van) a gyermeket előbb-utóbb kétszínűvé teszi, mert kiismerve ezt a módszert, megpróbálja majd kijátszani egymás ellen a szülőket.
Nevelés céltudatosságának hiányában még markánsabb különbségek lehetnek az apa és anya módszere között - sok szülő a kudarcait látva gyakran helytelen, erőszakos módszereket alkalmaz, míg párjuk különféle jutalmak ígérgetésével igyekszik elérni a gyereknél olyan viselkedést, amiket a családi szokások következetes kialakításával kellene belőle kiváltaniuk. Így aztán a gyermek hozzászokik ahhoz, hogy örömét ne a sikeres cselekedeteiben lelje, még csak ne is a szülőtől kapott dicséretben, hanem kizárólag a teljesítményéért kapott anyagi javakban, jutalmakban. Ha a családban kettős nevelés van - azaz apa és anya is mást akar - a gyermek először két tűz közé kerül, később pedig azt fogja választani, ami számára az előnyösebb