Egyedülálló, egy gyerekkel !

Azt hiszed , rossz címet adtam meg a soroknak?

Tévedsz! Sajnos egy mindennapi problémát feszegetek. Sokan társ nélkül nevelik fel a gyereküket. Anyák és Apák. Azért írom , nagy betűvel, mert  nehéz fába vágták a fejszéjüket., s  mert mindegyik egy- egy különös élettörténet. Van aki választotta, van akinek nem volt választása, de egy bizonyos vannak itt is buktatók.

Sokan maradnak egyedül a gyerekkel. Nem feltétlen válás miatt, olykor munka miatt vagy éppen tanulás miatt. Persze vannak szélsőségek is. Házasságban is gyakorta előfordul, hogy az otthon maradt másik fél magára marad, és egyedül kell megbirkóznia mindennel. Egyedül marad a problémákkal, a neveléssel, a háztartással, a mindennapos szervezéssel.

FONTOS, hogy tudd: luxuscikk a kiakadás, hosszú távon! Nem teheted meg!

Abban a pillanatban, amikor úgy döntöttél, hogy vállalod a gyermeknevelést, és annak minden sava-borsát, vállaltál egy hatalmas felelősséget is. Bármi adódik az életedben, azt neked meg kell oldanod, nem másnak, neked.

IGEN lesznek rossz napok, és talán ennél is rosszabbak, DE jobbak is, és ha a gyermekedre nézel, eszedbe fog jutni, hogy mennyire erős vagy, és bármire képes vagy az életben. A gyermek tőled várja a biztatást, a megnyugvást, a helyzetek megoldását, a segítséget, a védelmet, bár ahogy nőnek, úgy engeded lassan el a kezüket, a tudat mégis ott marad.

HIBA, ha azt hiszed, egyszerre lehetsz anya és apa is. Maradj a saját szerepedben, s ha vannak a közeledben szülők, ismerősök a gyermeked láthatja az ellenkező nem mintáját is.

Az elvált szülőknek, fontos tudniuk, hogy a gyermek miatt kommunikálniuk kell. Fontos, muszáj, nélkülözhetetlen, pont.

Ha már így alakult, soha ne illessétek a másikat a gyermek előtt rossz színben. Ne mondj róla negatív véleményt. Ha elég intelligensek vagytok, nem hosszú idő, hogy a gyermek javát szem előtt tartva, minden fél korrekt maradjon a másikhoz.